Ha elmondhatnám,
Lassú napok derekán,
Hogy hol kezdjem,nem tudnám,
Mert azt hiszem,az én hibám.

Telnek a napok,
Az órák szállnák nélküled,
Másra gondolni nem tudok,
Csak hogy többé nem leszek veled.

A vágy,mi az embert hajtja,
Hogy a párját megtalálja,
A jobbik fele vele legyen,
Mindig,mindenhol,végtelen.

Ha rajta múlna hol lenne,
A világból vajon elmenne?
Csendes kis szigetre,csak vele,
Nyugodt naplemente,csak vele?
Nem tudom,miért van a világ ellene,
Csak azt tudom,hogy mindig vele,
S sohasem nélküle...
Boldog lenni,csak vele...

Illés Mihály