Kedvtelenül ülsz,s bámulsz a világba,
S arra gondolsz,minden hiába.
Éled életed,minden felé járva,
De lehet,jobb lenne egyedül,emberek nélkül,bezárva.
Nem lenne,ki két arcát mutatná,
Nem lenne,ki az embereket becsapná.
Sokan,kétszínüek,s hazudnak,
Sokan,ha nem figyelsz,hátba támadnak.
Érdekek,s önérdekek,előtérben vannak,
S már lassan,nálad is helyet kapnak.
Sodor az ár,magával ragad,
S ez által,már belöled is fakad.
Nem tudsz mit tenni,
S neked is,gonosznak kell lenni.
Kivételek,persze mindig vannak,
S reménykedj,hogy a közeldben maradnak.
S arra gondolsz,minden hiába.
Éled életed,minden felé járva,
De lehet,jobb lenne egyedül,emberek nélkül,bezárva.
Nem lenne,ki két arcát mutatná,
Nem lenne,ki az embereket becsapná.
Sokan,kétszínüek,s hazudnak,
Sokan,ha nem figyelsz,hátba támadnak.
Érdekek,s önérdekek,előtérben vannak,
S már lassan,nálad is helyet kapnak.
Sodor az ár,magával ragad,
S ez által,már belöled is fakad.
Nem tudsz mit tenni,
S neked is,gonosznak kell lenni.
Kivételek,persze mindig vannak,
S reménykedj,hogy a közeldben maradnak.
Illés Mihály
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.